A

MISKOLCI GALÉRIA KAMARATERMÉBEN

2007.április 24-27. között

bemutatkozik a

                                                                                       

 

 

 

Az ember néha képpé válik (R: Gulyás Gy.-R. Nagy J. (2006) ’45) "A cím arra utal, hogy a kevésszámú mozgóképes dokumentációt montíroztuk egykori tanszékvezetőnk rajzaival, fotóival és saját hevetvenes évekbeli amatőr filmjével." (Gulyás Gyula)   Civilizált sámánok (R: Nagy I.-Ruszkai N. (2004) ’20) Kik is ma a sámánok? A mediátori fonalat kik viszik tovább? Hogyan volt ez az 1970-es években Brazília őserdeiben, vagy hogyan van manapság a környezetünkben? A kulturális antropológusok kifejtették a sámánokat a demonológiai fikció szorításából, akik valóságos alakjukban is köztünk járnak. A film egy mozgóképes napló a Székesfehérváron, a Bory-várban 2004. májusában tartott „Civilizált sámánok” rendezvényről. Itt olyan költő-énekes-zenész-színész-művész-mediátor-lélekvezető sámánok mutatkoztak be, akik már a mai korra jellemző modern technikai eszközöket használják a lapos kerek dob helyett. Kaoss pad és sampler vagy gitár, szaxofon vagy didgeridoo, valamint lemezek pörgetik a közönséget. Az ősi tűz lobog bennünk ma is, csak lángterelő, hőfokszabályzó, bélelt kémény és a tűzrendészeti szabályok betartása kötelező.   Elektrógerek (R: Nagy István  (2003) ’39) A film egy virtuális, többnyire az Interneten keresztül szerveződő, de jellemzően Miskolc város köré csoportosuló, magukat Elektrógereknek nevező fiatalokból álló közösségről szól. A mozgalom egy 1999. óta működő site-hoz kötődik, a tagjai között fennálló napi szintű kommunikáció egy levelezőlistán keresztül bonyolódik.   Enter 2 (R: Nagy I.-Ruszkai N. (2002) ’10) A székesfehérvári MéhKASaula egyesület egy fesztivál keretén belül kívánt bemutatkozási lehetőséget biztosítani az egyre nagyobb számú, otthon a számítógépén kísérletező, elektronikus zenei alkotóknak. Emellett bemutatkoztak a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia szakos hallgatói is.   Gépművészet (R: Lágler Péter (2004) ’48) A csettegő-szépségverseny Koronczi Endre képzőművész szervezésében 2003. november 22-én került megrendezésre Nagybörzsönyben, melyről dokumentumfilm készült.   Hegyivadász a Kárpátokban (R: Osgyáni Gábor (2003) ’60) A Gyimesi-szoros 1944 szeptemberében súlyos védelmi harcok színtere volt. A harcokról a védelmet irányító parancsnok, Sebő Ödön főhadnagy 1999-ben megjelentette visszaemlékezéseit. 2003 nyarán az egykori katonatiszt visszatér a helyszínre. Filmünk a helyi közösség kulturális emlékezetét hitelesen bemutató szemtanúk, és a tájban megtalálható nyomok segítségével mutatja be az egykor történteket.   Hontalanul (R: Racskó Róbert (2005) ’57) A film a kárpátaljai svábok Gulag-ra hurcolását mutatja be a túlélők visszaemlékezései alapján.   Innen és túl (R: Ruszkai Nóra (2003) ’45) Filmünk véletlen találkozás folytán szövődött barátságon keresztül mutat be egy Gyimesközéplokon élő középkorú férfit, kinek élete egy év leforgása alatt gyökeresen megváltozott. A film a kulturális antropológia módszereit alkalmazva, elsősorban a résztvevő-megfigyelésen és a különféle interjútechnikákon keresztül kívánja megközelíteni ezt az archaikus kultúrát. E férfi személye és családjának sorsa - véleményünk szerint - recens példája annak a változásnak, melynek nyomán a tradicionális értékrendet és a múlt értékei iránti ragaszkodást lassan felváltja, egy új, a jövőbe tartó életmód a gyimesi társadalomban.   Itt az idő  (R: Gulyás Gyula (2006) ’28) Ez a montázsfilm korabeli hivatásos és amatőr fotók felhasználásával az események mögé szeretne fókuszálni, hisz tudjuk, hogy a dolgok legbelül történnek, történtek. A megjelenő karakteres személyiségek kivétel nélkül a közszereplők, s talán sikerül e kisemberek nagyszerűségét is megidézni, a 56- os felkelés lelkületével, szellemiségével egyetemben.   Kibomlott kéve  (R: Nagy-Osgyáni-Ruszkai (2003) ’15) A film az OTKA támogatásával készült ÁTVÁLTOZÁSOK c. öt részből álló dokumentumfilm sorozat részeként Gyimesközéplokon kutatja a modernizációnak a tradicionális kultúrára gyakorolt hatásait. A példaértékűnek tartott gyimesi kultúra az utóbbi évtizedben a Kárpát-medencében is egyedülálló mértékű, gyökeres változásokon esett át. A gyimesi idill a múlté, a rendszerváltozás számos ellentmondásos következménnyel járt.   „Mi azt sem tudjuk, kik vagyunk”  (R: Orosz Richárd (2003) ’50) A Komlóskán élő kis lélekszámú ruszinság identitását Trianon után magyarrá, a második világháborút követően pedig szlovákká próbálta formálni a fennálló rendszer. A filmből ennek a kettős asszimilációnak az identitásformáló hatását ismerhetjük meg.   Széki kettős (R: Gyuris Gábor (2004) ’15) A népviseletéről és néptáncáról Magyarországon is jól ismert erdélyi község élete a rendszerváltást követően drámai változásokon ment keresztül. Manapság az egykor virágzó falu munkaképes lakosságának 80%-a Magyarországon keresi boldogulását. A néphagyomány megszakadása mellett ennek még tragikusabb következménye, hogy a családok élete felborult: amíg a szülők többsége otthontól távol dolgozik és egy hónapon belül csak pár napra térnek haza, a gyerekek sokaságát a nagyszülők és az "utca" neveli…   Szinvavölgyi vér - Portré Jóna Istvánról (R: Flaskó Attila (2006) ’28) A filmben részletek láthatók a Szinvavölgyi Táncműhely 2006. évi Gálaműsorából, valamint megismerkedhetünk a Bükkalja Táncszínház Alapítvány elnökével, Jóna Istvánnal.   Tűzmanók (R: Tuczai Rita-Gyuris Gábor (2003) ’15) Filmünk a szereplő gyerekek alkotáshoz való viszonyát kutatja. A kamera eszköze a testélményként értelmezett ábrázolási folyamat megértésének és bemutatásának egyaránt. A vizuális ábrázolás jelentőségét az adja, hogy ezen gyerekek számára adekvátabb kifejezésmód lehet, mint a verbalitás.

vissza