Szalay Lajos állandó kiállítása 

 

Rákóczi-ház

 

 

Vissza a Kezdőlaphoz!

Szalay Lajos: Notre Dame, 1991
Notre Dame, 1991

Szalay Lajos: Pegazus, 1981
Pegazus, 1981

Szalay Lajos: Nincs kegyelem, 1959
Nincs kegyelem, 1959

Szalay Lajos
Szalay Lajos

The re-organized material of the Szalay-collection was opened to the public on 23 October 1998. The oeuvre of the internationally well known artist of drawings is uniquely shown by the use of hi-tec equipments. Lajos Szalay's pencil- and Indian ink-drawings, prints, paintings and book- and album-illustrations, reliefs are to be seen in the showrooms.    

Az 1998-ban Miskolcon újrarendezett Szalay-gyűjtemény és dokumentáció a Petró-házban (Hunyadi utca 12.) oszlatni szeretné a látogatókban a "szorongató felismerést", mint azt dr. Supka Magdolna már korábban is megfogalmazta: "mi itt Magyarországon még ma sem tudjuk igazában, ki is ez a Szalay Lajos, mit jelent nékünk és a világnak az az egyénien sajátos, áramlatoktól, előképektől független rajzi irály, amellyel ő a magyar és az egyetemes művészet szókincsét gazdagította." (Idézet a Szalay Lajos Végtelen a tenyérben című, Bakonyi Péter szerkesztette interjúkötet utószavából; Múzsák, 1987.) 

Szalay Lajos (Őrmező, 1919, február 26. - Miskolc, 1995. április 1.) életének, pályájának legfontosabb mozzanatai - átfogó, őt hazai és nemzetközi rangja szerint értékelő monográfia híján - az ismert életrajzi adatokból, interjúkból, munkásságát, kiállításait méltató tanulmányokból szemelgetve ehelyütt is csak vázlatosan összegezhetők. A teljesség igénye nélkül néhány meghatározó eseményt, kiállítást és jelentős kiadványt foglal időrendbe az alábbi felsorolás. 

 
listajel

1927-1936: festőnek tanul a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Mestere Benkhard Ágost. Közben 1930-31-ben ösztöndíjas Párizsban. 

listajel

1936: Székely Bertalan díj 

listajel

1941: megjelenik első rajzkönyve: Szalay Lajos hatvan rajza, Kassák Lajos bevezetőjével (Bolyai Akadémia) 

listajel

1938: feleségül veszi Hering Juliannát (1910-2000) 

listajel

1943: Szabó Lőrinc - Szalay Lajos: Tizenkét vers - tizenkét rajz (Singer és Wolfner) 

listajel

1944: a Szinyei Merse Társaság grafikai díja 

listajel

1945: Szalay Lajos rajzai, Kállai Ernő bevezetőjével (Singer és Wolfner) 

listajel

1946: Párizsban telepedik le, ahol 1947-ben UNESCO-ösztöndíjat kap 

listajel

1948: feleségével Argentínába emigrál. Első kiállítása Buenos Airesben 

listajel

1949: a Tucumani Egyetem, majd 1958-tól a Buenos Aires-i főiskola tanára 

listajel

1950: megszületik leányuk, Mária Klára 

listajel

1954: rajzaiból újabb könyv, a Dibujos - Drawings, 1937-1954 Tucumanban lát napvilágot 

listajel

1957: az SOS - El drama de Hungaria kötet rajzait a magyar 1956 megrázó híre ihlette

listajel

1960: családjával az USA-ba, New Yorkba költözik 

listajel

1966: megjelenik fő műve, saját szavaival "tulajdonképpen a szent történések katolikus interpretációja", a Genezis (Madison Avenue Church Press, New York) 

listajel

1972: első reprezentatív kiállítása a budapesti Magyar Nemzeti Galériában - A Dózsa György-pályázaton I. díj. 

listajel

1973: a Genezis magyarországi kiadása (Magyar Helikon) 

listajel

1975: kiállítás New Yorkban (Nikolaus Exercice Center). 

listajel

1984: gyűjteményes kiállítás a budapesti Vigadó Galériában 

listajel

1986: kiállítás Békéscsabán, a Megyei Könyvtárban 

listajel

1988: feleségével hazaköltözik Miskolcra 

listajel

1990: a magyar államnak ajándékozott 450 rajz a Budapesti Történeti Múzeumban, majd 

listajel

1991-ben a Miskolci Galériában kerül kiállításra. - Megjelenik az Énekek éneke című mappa (Supka Magdolna háromnyelvű bevezetőjével, Miskolc). 

listajel

1992: Kossuth-díj 

listajel

1993: Miskolc város díszpolgára. 

listajel

1994: a Magyar Képzőművészeti Egyetem díszdoktora. 

Rajzai már főiskolai éveit követően zömmel irodalmi ihletettségűek (Herczeg Ferenc, Szabó Lőrinc, a világirodalomból Racine, Steinbeck, és főként Dosztojevszkij, Cervantes). Később Villon a Faludy-fordítás nyomán. Csehov, Turgenyev, Shakespeare, Baudlaire, Kafka, Babits, József Attila és kortársai közül több író, költő szintén inspirálja illusztrációit. 

Életművében "a tisztára kétdimeziós vonalvilágot feltölti a három dimenzió szuggessziójával vagy asszociációjával" - így fogalmaz önelemzően ugyancsak az egyik Bakonyi-interjúban. Évtizedeken át kimeríthetetlen forrás Szalay számára az őstörténet és a teremtés, a Biblia

Az 1970-es éveket követően Amerikából rendszeresen hazalátogató, Budapesten és vidéken egyaránt kiállító művész kedves témára lel az Ómagyar Mária-siralom és az Énekek éneke. megrajzolásakor.

A miskolci gyűjteményes anyag és dokumentáció rendszeres gyarapítás mellett, hiteles forrásként alapja lehet egy méltó nagymonográfiának. Az ezredfordulón leróni való adósságaink egyike Szalay Lajos életművét bekapcsolni az értékeire eszmélő magyar kultúra egészséges vérkeringésébe. 

Márton Gyöngyvér

Szalay Lajos: Dávid, é.n.
Dávid, é.n.

Szalay Lajos: És az Istenek is látták, é.n.
És az Istenek is látták, é.n.

Szalay Lajos: Inspiráció, 1982
Inspiráció, 1982

Szalay Lajos: Európa, 1950
Európa, 1950

Szalay Lajos: Mózes, é.n.
Mózes, é.n.

Szalay Lajos: Menekülés, 1952
Menekülés, 1952

 Szalay Lajos: Önarckép, é.n.
Önarckép, é.n.

A lap tetejére!