IV. évfolyam I. szám BÕCS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 1999. november

- ez annak az emlékhelynek az elnevezése, amelyet 1999. augusztus 19-én avattak fel Ópusztaszeren, a Magyar Világfaluban. A Megmaradás falán több -az or szág különbözõ részérõl érkezõ- polgár mester helyezett el emléktáblát. Bõcs Község Önkormányzata részérõl Lippai Lajos polgármester avatta fel a község emléktábláját, amelyen településünk neve és címere szerepel.

Az alábbiakban a polgármester címeravató beszédét közöljük:

"1100 éve él a magyarság ebben a hazában. Bõcs község -ahonnan jöttünk- több mint ezer éves múltra tekint vissza. Falunk tör ténelme szinte egyidõs nemzetûnk történelmével itt, ebben a hazában.

Õsi településünket két részre osztja a Hernád. Ma is élõ szóhasználattal: Külsõ Bõcsre és Belsõ-Bõcsre. 1882-ig természetes vármegyehatár volt a folyó: Külsõ-Bõcs Zemplén vármegyéhez, Belsõ-Bõcs elõször Abaúj, majd Borsod vármegyéhez tartozott. A falu népe azonban mindig is egységben élt. Egyvallású falu, 1546 óta, szinte a reformáció kezdete óta református nép él itt. Ezt jelzi címerünk is, amelyben egy harangot két galamb ölel át.

Egységünket azonban nemcsak községünkön belül éljük meg. Részesei vagyunk a magyar hazának, a magyar történelemnek, a magyar egységnek még akkor is, ha napjainkban úgy tûnik: országunk vezetése elfelejtkezni látszik térségünkrõl, benne a mi falunk gondjairól és nehézségeirõl.

Amikor címerünket felavatjuk itt Ópusztaszeren, azon a helyen, amely a magyarság egységének kiindulópontja volt, községünk lakóinak üzenetét hozzuk: szeretjük hazánkat, szeretjük községünket és minden erõnkkel népünk és országunk felemelkedését szolgátjuk.

Feladatunk ez mindnyájunknak, akik itt élünk ebben a hazában. Történelmünk arra tanít bennünket, hogy nemcsak nagy tettekre, hanem a hétköznapok kis lépéseire is szükség van ahhoz, hogy éljünk és boldoguljuk ebben az országban. Mindenkinek a maga helyén és a maga lehetõségei szerint fel kell vállalnia küldetését.

Bõcs községet hirdetni fogja ez a címer ezen a helyen az utókor számára is. Hisszük és valljuk azonban, hogy a Bõcsön most élõ emberek emléke nemcsak kõbe zárva marad meg, hanem utódaink emlékezni fognak a következõ évezredben mindarra, amit országunk, népünk, falunk lakói érdekében mi megtehettünk."

Az emléktábla 30 éven keresztül fogja községünket jelképezni a Magyar Világfaluban, a Történelmi Emlékparkban. 30 év múltával azok, akik majd akkor élnek és községünket ugyanúgy szeretik, ahogy mi most, megújíthatják ezt az emléktáblát.

2. Mi Újság Bõcsön?

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából, az Európai Uniós csatla kozásra való felkészülés keretében és a Magyar Állam létrejöttének 1000. évfordulójára készülve, valamint a "MAGYARORSZÁG*2000-2005" címû Nemzeti Fejlesztési-, Esemény-, Kampány- és Emlékprogramhoz kapcsolódva nemes versengés indult az ország települései között: Országos közterület szépítési verseny.

· A település polgármesteri hivatala szervezésében a résztvevõ lakosság alkalmanként 4 óra idõtartamú közös, együttes munkáját a település közterületeinek karbantartására, szépíté sére fordítsa.

A múltban és a jelenben létrehozott helyi értékek ápolása és megõrzése

A települések közterületeinek szépítésével a lakosság kötõdésének erõsítése a településhez. Hozzájárulás az ez évi helyi évfordulók és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának ünnepléséhez, felkészülés a magyar államiság 1000. évfordulójára.

A települések környezeti kultúrája fejlesztése, a közterek ápolása, a parkok bõvítése
Hozzájárulás az ország és a települések arculatának modernizálásához, polgárosodáshoz,
a helyi lakosok közösséggé formálásához és az európai uniós csatlakozás sikeréhez.

Egy új, Magyarországról induló európai közterület szépítési mozgalom kezdeményezése a csatlakozó országok és az EU tagországok települései számára.

Önkormányzatunk benevezett erre a versenyre és községünk lakossága örömmel vett részt benne. Falunkban a "Három Szombat" keretében az alábbiak valósultak meg.

A verseny elsõ napja április 17-én volt. Megnevezése:

Tisztelet az elõdöknek! Emlékül a jövõnek!

A résztvevõk a Hõsök emlékmûvét és környékét megtisztították.

A közös munkában 188 fõ vett részt, akiket az Önkormányzat a munka végeztével ebéddel látott vendégül. Az ebédet mindenki a szabadban, a ki jelölt munkaterületen fogyasztotta el.

A verseny második napja: 1999. május 22. Meg nevezése: Zöldellõ falunkért! - Zöldellõ Magyarországért!

A délelõtt folyamán megtörtént a parkolók, járdák, árkok takarítása. A közintézmények környékének rendbetétele. Virágok ültetésére is sor került. A község két temetõjében a ravatalozók környéke és a sírok közötti utak rendezése.

3. Mi ÚJSÁG BÕCSÖN?

Virágok ültetésére is sor került. A község két temetõjében megtörtént a ravatalozók környéke és a sírok közötti utak rendbetétele. A munkában 220 fõ vett részt, akiket az Önkormányzat munka közben üdítõvel kínált, majd a Napköziben mindenki megebédel hetett.

A verseny harmadik napja: 1999. szeptember 25. Tisztább környezetért!

Megtörtént a település elõtti fogadótáblák környékének rendezése. A kerékpárutak szélének megtisztítása, kaszálás, gereblyézés.

Felszámolásra kerültek az illegális szemétlerakó helyek, a hulladékot konténerrel elszállítot ták. Gyomok irtása a köz területeken, parlagfû és üröm irtása folyamatosan minden mun katerületen. A Móricz Zsigmond útra fák, a gát oldalába díszcserjék kerültek. Folytatódott a sportpálya körül a csemeték ültetése, az elpusztult fák pótlása.

A munkában 198 f'õ vett részt, akiket az Önkormányzat -a korábbiakhoz hasonlóan- ebéddel; látott vendégül.

A versenykiírás szerint minden alkalomról jegyzõkönyv készült, amelyet egy másik településrõl érkezõ -a területi versenybíróság nevében eljáró- kiküldött ellenõrzött. A versenyzõ települések között az ér el jobb eredményt, amelynek lakossága minél nagyobb arányban vett részt a "Három szombat" 12 órai idõtartamú, önkéntes munkájával a település közterületeinek szépítésében.

A meghirdetõk a legjobb eredményt elérõ településeket serlegdíjazásban részesítik és valamennyi település részvételét oklevéllel ismerik el. A verseny ünnepélyes eredmény hirdetésére 1999. november 25 december 10. között kerül sor.

Közhelynek számít, hogy nem a gyõzelem, hanem a részvétel a fontos. Ha nem is érünk el helyezést, mindenképpen gyõztesek vagyunk, mert az elvégzett munka által környezetünk szépült, falunk gazdago dott. Mindnyájunkat örömmel tölthet el az, hogy falunk arculatán kezünk munkájának nyomait lát hatjuk.

4. Mi ÚJSÁG BÕCSÖN?

November ll. - Márton napja
Szent Márton 316-ban Pannóniában szüle tett. A középkor egyik legnépszerûbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott, emlékét helynevek, oltárképek õrzik. Szent Márton napján a pásztorok vesszõt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje, úgy tartották, ahány ága van, annyi malaca lesz a disznónak. Ismeretes a Szent Márton lúdja kifejezés. Ilyenkor már le lehetett vágni a hízott libát. Úgy tartották: Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik. A legenda szerint Szent Márton a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elõl kitérjen, de a libák gágogása elárulta rejtekhelyét.
A liba csontjából az idõjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor
havas lesz a tél ha viszont barna és rövid akkor sáros. Az aznapi idõbõl is jósoltak Márton fehér lovon jön , enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. Egy kalendáriumi regula szerint :

Árpádházi Szent Erzsébet (1207-123 I ) a katolikus egyház egyik legtiszteltebb nõi szentje. A legenda szerint a szegényeknek vitt alamizsna a kötényében rózsákká változott, amikor apja, II. András emiatt kérdõre vonta. Ez az úgynevezett rózsa-csoda. Hazánkban a leggyakoribb nõi nevek közé tartozik Erzsébet, napja az egyik legkedveltebb névünnep.

Idõjárásjóslás is fûzõdik ehhez a naphoz. Ha Erzsébet napján havazik, azt mondják: Erzsébet megrázta a pendelyét.

"Erzsébet, Katalin havat szokott adni, A bitang marhákat jászolhoz kötözni."

Szent Katalin a 4. században élt az egyiptomi Alexandriárában Legendája szerint szép és okos királylány volt, akinek egyik látomásában megjelent Jézus és eljegyezte.

Mártírhalálakor ismét megjelent és meg ígérte , hogy mindazokat mghallgatja, akik Katalinhoz imádkoznak Így vált Katalin a házasságra vágyó leányok védõszentjévé. okossága miatt egyetemek, tudósok, diákok védõszentje is volt.

5. Mi ÚJSÁG BÕCSÖN?

A Katalin napi idõjárásjóslás közismert: "Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog"

Katalin napja közvetlenül az advent kezdete elõtti napokra esik, utána már sem lakodalmat, sem táncmulatságot nem tartottak.

Szent András apostol, a keleti egyház védõszentje az elsõ században élt. A 12 tanítvány egyike, a hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért nevezik az ilyen keresztet andráskeresztnek.

András napja a legjelentõsebb házasság jósló, varázsló nap. A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Például egész nap böjtöltek, a párnájuk alá férfi ruhanemût rejtettek. Erre utal a mondás:

"Aki böjtöl András napján, Võlegényt lát iccakáján."

A zsúpfedeles házak ereszét megrázták, s a kötényükbe hulló magból jósoltak: "ha a lány kötényébe búzamag hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következõ évben teherbe esik.

A hallgatózásból való jóslásnak legismer tebb formája volt az ól rugdosása. Úgy vélték, ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez.

A közös jóslások többnyire a fonóban történtek - ólomöntéssel, gombócfõzéssel. A gombócba egy-egy férfinevet rejtettek; amelyik elsõként jött fel a víz tetejére, az lett az illetõ férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából a jövendõbeli foglalkozására igyekeztek jósolni.

A moldvai és gyimesi magyarok ezen a napon a farkasok ellen megfokhagymázták az ajtókat, hogy ne vigyék el a jószágot. E célból összekötötték az ollót. Mert úgy gondolták, ha nyitva maradna, a farkasok elvinnék a juhokat.

Hagyományosan disznóölõ Szent András napjától, a hideg idõ beálltával kezdõdtek a disznótorok és farsang végéig tartottak.

A magyar nyelvterületen a disznótor mindenütt jeles alkalom volt az adománygyûjtésre, köszöntésre, alakoskodó játékok bemutatására. A vacsora ideje alatt jártak a kántálók. Tréfás köszöntõket énekeltek. Ha kaptak kóstolót, akkor így köszönték meg:

Áldja meg az Isten e háznak gazdáját, Töltse be az Isten tetûvel, bolhával!

Ugyancsak erre az idõszakra estek a fonók, mint a nõi társasmunka legfontosabb alkalmai. A fonó többhónapos életét befolyásolták a jeles napok, ünnepek. Így például a fonóban Katalinig énekeltek, táncoltak, adventtõl karácsonyig csendesebb idõszak volt, majd farsang idején érte el a fonóbeli szórakozás a csúcspontját.

A fonóban a fiatalok házasság- és férjjósló játékokkal szórakoztak. Ha valaki véletlenül magasra kötötte a szöszt, úgy vélték, sokáig nem megy férjhez. Jóslás legismer tebb módja a meggyújtott kenderkóc volt. A borsodi fonókban három csepûbábot állítottak, a középsõ jelképezte a lányt, a két szélsõ a legényeket. A lányt jelentõ bábot meggyújtották. Ha valamelyik szélsõ báb ettõl nem gyulladt meg, azt jelentette, hogy az illetõ legény nem szereti a lányt.

A fonóban a csók megengedett volt, holott a hagyományos falusi szokások szerint az utcán még jóformán egymás mellett sem mehettek a lányok és a legények.

A fonóbeli udvarlás kedvelt formája volt az orsó leverése. A leesett, vagy levert orsót csókkal kellett visszaváltani. Ha elmaradt a csók, a legények bosszút álltak. A borsodi fonókban például a fonalat lemotollálták, a szöszt vizes vályúba dobták. Megtörténhe tett az is, hogy egy lánynak nem adták fel az elejtett orsót. Erre utal az alábbi dal:

Virágos kenderem kiázott a tóba, Ha nem szeretsz, babám, Mért jársz a fonóba?

Elejtettem orsóm, nincs, aki feladja, Bánatos szívemet, ki megvigasztalja.

A fonóban helye volt a mesemondásnak, balladák, históriás énekek elõadásának is.

6. Mi ÚJSÁG BÕCSÖN?

Bõcs Község Önkormányzatának Képviselõtestülete teljesítette választási programjában tett ígéretét és jelentõs költségekkel felújíttatta az utakat és közte rületeket. Ma Bõcsön minden út pormentes, ami lényeges javulást hoz a közlekedésben, annak biztonságában, a lakosság életkörülményeiben. Az alább felsorolt utcákon történt meg, illetve van még folyamatban a felújítás:

· Szabadság utca · Ady Endre utca

· Móricz Zsigmond utca · Ságvári Endre utca

· Móra Ferenc utca · Rudas László utca · Kun Béla utca

· Kittenberger Kálmán · Ifjúság utca

· Munkácsy Mihály utca · Kossuth Lajos utca

· A belsõ-bõcsi ABC elõtti tér · Jókai Mór utca

· Dózsa György utca · Sporttelep környéke · Landler Jenõ utca

· Széchenyi utca · Esze Tamás utca

Megváltozik Bõcs Község Önkormányzatának számlavezetõ pénzintézete

2000. január I-tõl megváltozik az Önkormányzat számlavezetõ pénzintézete. A jelzett idõponttól kezdve a számlavezetõ pénzintézet:

Postabank és Takarékpénztár Rt. Miskolci Területi Igazgatósága.

Kérjük a lakosságot, hogy az Önkormányzat szám lájára történõ befizetési kötelezettségeit 2000. január 1-tõl a most használatban lévõ csekkeken már ne teljesítse. Az új csekkeket Önkormányzatunk idõben minden érintettnek megküldi.

A tekepálya használatáért fizetendõ díj: 1.000.-Ft óránként, függetlenül a résztvevõk számától. A használati díj megfizetése ellenében a szolgáltatást igénylõk egy pályát használhatnak /a díj befizetésé rõl a tekepálya dolgozója számlát ad/.

A tekepályán büfé üzemel, amely kizárólag a teke pályát igénybevevõk kiszolgálására létesült.

A tekepálya létesítésével Önkormányzatunk a falu lakóinak kulturált szórakozását kívánja elõsegíteni, illetve biztosítani.

7. Mi ÚJSÁG BÕCSÖN?

Bõcs Község Önkormányzatának Képviselõtestülete 210/1999./X.27.1 számú határozatával a község területén lévõ utaknak és közterületeknek új elnevezést adott

Az utcanevek, közterület nevek megváltozásával természetszerûleg együtt jár új utca-, illetve házszámtáblák elhelyezése. Az új házszámtáblákat az Önkormányzatnál lehet megrendelni az ügyfélszolgálaton.

Kérjük, hogy azok a lakóház tulajdonosok, akiket a változás nem érint, ugyancsak pótolják, ha hiányzik házuk faláról a házszámtábla.

Orosz Jánosné jegyzõ

8. Mi ÚJSÁG BÕCSÖN?
Születtek:

Vaszilkó Katalinnak és Balázs Jánosnak Milán Rádai Tündének és Bandzsók Sándornak Alexandra

Csóka Ritának és Lakatos Mihálynak Vivien Ferencz Gabriellának és Dobai Attilának Gabriella Horváth Brigittának és Horváth Zoltánnak Dávid

Tircs Anikónak és Juhász Jánosnak Károly Nagy Katalinnak és Klinkó Imrének Kristóf

Albert Margitnak és Lakatos Pálnak Tamás Nagy Melindának és Lakatos Zoltánnak Viktória Lakatos Jolánnak és Lippai Dánielnek Máté

Bozsányi Gabriellának és Lupkovics Gézának Szabolcs Szabó Andreának és Marczis Istvánnak Bence István Izsvák Csillának és Mócz Ferencnek Márton

Sárközi Edinának és Nagy Istvánnak Dóra Horváth Anitának és Novák Józsefnek Cintia Kristin Ritának és Novák Viktornak Rajmund Nagy Veronikának és Rádai Attilának Krisztián

Lindi Ibolyának és Szabó Istvánnak Tamara Ibolya Huszár Tündének és Szendrey Szabolcsnak Márton Szabó Henriettának és Veres Lajosnak Lajos Szabolcs

Béki Gábor és Csóka Jolán Rozália Dósa Viktor és Ludnik Edina Hámori Vince és Bodnár Erzsébet Lajti Roland és Gábor Karolina Mátyás János és Tasi Mónika Nyilas Mihály és Pozbai Edina Prókay Zoltán és Marien Anita Zima Gábor és Erõs Klára

Ádám Ferenc Barabás János

Bernáth Barnabásné Cselényi Sándor Csicsek János Dobai József Faragó Lajos

Fehér Barnabásné Hideg István /Kossuth u./ Hideg István /Szabadság u./

Homolya Istvánné Kertész Pálné

Kis Bertalan /Petõfi u./ Kiss Bertalan /Ságvári u./ Komlósi Istvánné

Konc Lajos Lakatos József Magyar Balázsné Nagy János Nagy Józsefné Nánási Istvánné Nánási Jánosné

Orosz József Pataki Béla Péter Margit

Süli László Szabó Barna Szendrei István Takács István

Tóth István Vilmányi-Kiss Gyula Zsimola Istvánné

Bõcs Községi Önkormányzat lapja
Szerkeszti: a szerkesztõbizottság

Felelõs kiadó: Lippai Lajos
Az elektronikus változat készült:

A Körzeti Általános és Zeneiskola 3574 Bőcs Munkácsy út 5-7

[ Home ] [ Up ]

Send mail to tajan@drotposta.hu with questions or comments about this web site.
Copyright © 1999 Bőcs Községi Önkormányzat
Last modified: november 3, 1999