A mûvelési ágak és a földhasznosítás vizsgálatánál szembetûnõ a szántó és gyepterületek nagy aránya.
Az átlagos föld.minõség megyei viszonylatban magas /18-22 AK/ha/, országos összehasonlításban azonban az átlag körüli.
A munkanélküliség rátája a megye más térségeiben mértnél alacsonyabb.
A szántóterület vetésszerkezetén belül meghatározó (65 %) a gabonafélék, ezen belül az õszi búza. Jelentõsebb területen termesztik még a kukoricát és a tavaszi árpát. Az ipari növények 20 %-ot meghaladó területén elsõsorban napraforgót termesztenek. Közepesnek tekinthetõ a szálas és tömegtakarmányok területi aránya, amelyen belül a lucerna vetésterülete a legszámottevöbb.
Az állatállomány nagysága az elmúlt években csökkent, de kisebb mértékben mint a többi térségben. Jellemzõ a szarvasmarhatartás, sertés- és juhtenyésztés.
A természeti adottságok egyaránt kedveznek mind a tömegtakarmány, mind az abrak takarmányt fogyasztó fajtáknak. E térségben az állattenyésztés növekedését nem természeti tényezõk, hanem a piaci bizonytalanság, s az alacsony jövedelmezõség korlátozzák.
A termelési hagyományt és hajlandóságot támasztja alá, hogy a '90-es évek elején a térségben szinte valamennyi állatfajjal foglalkoztak a kistermelõk gazdaságaikban. A kistermelõk száma a vizsgált térségek közül itt a legnagyobb.
A termékenyebb területeken az abrak-igényesebb, más területeken pedig a kérõdzõ fajok fejlesztése ösztönözhetõ.
A baromfifélék és egyéb kisállatok számának növeléséhez szinte az egész térségben adottak a természeti és tradicionális feltételek.
A növénytermesztésen belül továbbra is a legjelentõsebb területeken a búzát, kukoricát, napraforgót, árpát érdemes termeszteni, emellett teret kaphat a repce, cukorrépa, borsó termesztése is.
A kisebb gazdaságokban, különösen az öntözéssel rendelkezõknél növekedni fog a szántóföldi zöldség- és dinnyetermesztés.