A térség 1990-as évek elõtt kiterjedt piacokkal rendelkezett Ungvár, Munkács, Királyhelmec, valamint Szabolcs megye irányában. Ezután a piaci lehetõségek csökkenésével fokozatosan elmaradt a korábban virágzó szántóföldi zöldség, cukorrepa termelése és a friss állattenyésztési termékek /tojás, tej stb./ elõállítása.
Termõföld minõsége és termelési biztonsága a talajrendezés majd a folyamatos melioráció következtében javult, azonban a szántó átlagos minösége alig haladja meg a 12 AK/ha-t.
A megyei munkanélküliségi sorrendben a Cserehát után a Bodrogközben a legmagasabb a munkanélküségi ráta, középtávon jelentõs javulás nem várható.
A térség növénytermesztési szerkezetének közel kétharmadát a gabonafélék foglalják el, ezen belül meghatározó- közel azonos nagyságú - a búza és a kukorica aránya. Említést érdemel még a szántóföldi takarmánytermelés, az ipari növények elsõsorban a napraforgól területe, valamint jelentõs az alma és a gyepek területe.
Az állattenyésztés fontosságát és fejlesztésének szükségességét hangsúlyozza, csökkenthetõnek tartja azonban a szántóföldi szálas takarmánynövények vetésterületi arányát, a gyengébb termékenységû szántóterületek gyepesítését, s a szálas és tömegtakarmányokat fogyasztó ágazatoknál extenzívebb tartási iránnyal a gyepterületek haszaosítását.
Az utóbbi 4-5 évben jelentõsen csökkent a térség állatállománya, ehhez hozzájárult a jelentõs számú nagyüzemi /tsz, ÁG/ felszámolási eljárás. A szarvasmarha létszám közel 50 %-ra csökkent, az addig sem jelentõs juh, sertés és baromfi állomány szinte teljes egészében a háztáji gazdaságokra szorult vissza.
A zöldségtermesztésnek és a dohány termelésnek is voltak hagyományai pl.: Ricsén, Cigándon, Kenézlõn. Ezeken a településeken árutermelö jelleggel megvan a potenciális alapja e kultúrák termesztésének. A zöldségtermesztésnek nagy jelentõsége lehetne akkor, ha a Bodrogközben már korábban megfogalmazott öntözés-fejlesztési program megvalósulna. Így lehetõség nyílna szántóföldi káposzta, zöldségpaprika, paradicsom termesztésére is.
A Bodrogközben közel 2500 ha olyan terület található - amely gazdaságosan, erdõtelepítéssel jól haszaosítható lenne, itt a rövid vágásfordulójú ületetvényszerû telepitések lehetnek gazdaságosak. A faállomány növekedésével célszerûnek látszik kisebb kapacitású fûrészüzemek létesítése.
Az állattenyésztés vonatkozásában az ökológiai adottságok miatt elsõsorban a szarvasmarha és a juh tartásnak van hagyománya, melyet tovább lehet fejleszteni.
A jelentõs gabona termõterületeket figyelembe véve a baromfi /broyler és tojó/, valamint a sertéstartás önellátáson felüli termelés növelésére is lehetõség van.
Megfelelõ vállalkozói érdeklõdés esetén ajánlható a térségben elsõdlegesen élelmiszerfeldolgozó kisüzemek létesítése /gyümölcslé üzem, zöldségszárító, malom, kisvágóhíd - baromfira is - olajütõ, savanyító üzem/.
Nem elsõdlegesen mezõgazdasági hasznosítású táj, mezõgazdálkodás a viszonylag enyhébb lejtésû területeken folyik, egyébként pedig inkább az erdõgazdálkodás ajellemzõ.
A földhaszaosítás módja követi a természeti adottságokat. A térségek közül itt a legalacsonyabb a szántóterület aránya és minõsége is a leggyengébbek közé tartozik.
Meglehetõsen sok viszont az erdõ, a termõterület közel felét erdõ borítja.
Szõlõ és gyömölcs a domborzati és éghajlati viszonyok miatt alig fordul elõ. Egyedül Füzér környékén található kapás telepítés.
A szántóterület közel kétharmadát gabona foglalja el, ezen belül is közel fele területen búzát termesztenek. Emellett jelentõs a tavaszi árpa nagysága, a kukorica ennél kevesebb területet foglal el.
Ipari növényekbõl a napraforgó és a repce foglal el kisebb területet.
A szálas és tömegtakarmány termelésben a silókukorica és a lucerna vetésterületi aránya jelentõsebb. Az állattartás teljesen visszaszorult, szinte kizárólag a háztájiban foglalkoznak csupán saját szükséglet biztosítására.
A jelentõs erdõsültség a fafeldolgozás növelésében, illetve a vadgazdálkodás fejlesztésében, egyes tenyésztésre alkalmas fajok /pl.: szarvas/ mesterséges tartásában biztosíthat bõvítési lehetõséget.