A kistérség 16 településén, 478 km2 28.503 fõ él az 1996. év végi adatok szerint, annyi, mint hat évvel korábban. Az élveszületések száma 1993 és 1996 között kismértékben, a halálozásoké -jelentõsebben csökkent, a vándorlási veszteség 120-ról 24-re apadt. 1996. évben az ezer lakosra jutó élveszületések száma alacsonyabb, a halálozásoké magasabb, a vándorlási veszteség jóval kisebb volt a megyei átlagnál.
A térség gazdasági szerkezete viszonylag kiegyensúlyozott. Az 1990. január 1-jei népszámlálás szerint az aktív keresõk 26 %-a az iparban és az építõiparban, 33 %-a a mezõgazdaságban, 41 %-a a többi gazdasági ágban dolgozott. A kilencvenes évek gazdasági, társadalmi átalakulási folyamatai kisebb arányú ipari létszámleépítésekkel jártak, mint a kistérségek többségében; de az iparban foglalkoztatottak ezer lakosra jutó száma 1990 és 1996 között így is 72-rõl 53-r-a csökkent. A mezõgazdaság jelentõs szerepet tölt be a térség gazdaságában: az 1994. évi adatok szerint ezer lakosra 253 mezõgazdasági egyéni gazdálkodó jut, de a földek aranykorona értéke alacsony, mindössze 10,83 ak. A kistérségben bejegyzett társas vállalkozások által l996. évben foglalkoztatott 2.800 fõ, 19 %- át a mezõgazdaságban, 36 %-át az iparban, 14 %-át az építöiparban és 21 %-át a kereskedelemben alkalmazták.
A regisztrált munkanélküliek száma 1993 és 1996 között 3.400-ról 2.500-ra csökkent, a munkanélküliségi arány 20,4 %-ról 14,7 %-ra javult, a mutató értéke a megye kistérségei között közepesnek tekinthetõ.
A lakásállomány 1993 és 1996 között alig gyarapodott. Ebben az is szerepet játszott, hogy jelentõs számú lakásmegszûnésre is sor került. A száz lakásra 267 lakos jut, a megyei átlaggal csaknem azonos. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 37 %-kal bõvült, arányuk 68 %-ra emelkedett. A közcsatornázottság nem javult számottevõen, a lakások 20 %-a csatlakozik közüzemi szennyvízcsatorna-hálózathoz. A vezetékesgázt fogyasztó háztartások aránya a lakásállományban a kistérségek között az egyik legalacsonyabb. A telefonellátottság -a nagyarányú fejlõdés ellenére- elmarad a megyei átlagtól, a személygépkocsi-állomány az utóbbi években alig nõtt, ezer lakosra számítva a megyei átlaggal azonos.
A kiskereskedelmi boltok száma 1993 és 1996 között másfélszeresére gyarapodott, 57 %-uk egyéni vállalkozás keretében mûködik. A kereskedelmi szállásférõhelyek -átmeneti bõvülés után- 1996-ban az 1993. évi szinten alakultak. A vendégek száma is mintegy hattizedére, - a külföldieké kétharmadára -csökkent. Hasonló mértékû a vendégéjszakák csökkenése is. A külföldiek által eltöltött idõ kevésbé, háronegyedére esett vissza. Ennek ellenére a kistérség idegenforgalma továbbra is jelentõs, az ezer lakosra jutó szállásférõhely és vendégéjszaka - a mezõkövesdi kistérség után - a miskolcihoz hasonlóan itt a legmagasabb.
Egy háziorvos a megyei átlagnál kevesebb, 1.425 lakost lát el. Az óvodák, a férõhelyek és a beírt gyermekek száma 1993 és 1996 között lényegében nem változott, száz férõhelyre ebben a kistérségben jut a legkevesebb (95) beírt gyermek. Ezer lakosra 110, egy osztályteremre 19 általános iskolai tanuló jut. Az elõbbi hárommal több, az utóbbi kettõvel kevesebb, mint a megyei átlag. A középiskolák száma kettõrõl háromra gyarapodott, a középiskolai tanulóké 31 %- kal nõtt. A középiskolások ezer lakosra jutó száma a miskolci kistérség után itt a legmagasabb, ebben tükrözõdik Sárospatak, mint iskolavárosnak a központi szerepe.
Az idõsek ellátását segítõ intézményi férõhelyellátottság -népességszámra vetítve- a megyei átlagnál kedvezõbb.
A jogi személyiségû vállalkozások száma 1993 és 1996 között másfélszeresére, a betéti társaságoké közel kétszeresére emelkedett, az egyéni vállalkozásoké 18 %- kal gyarapodott. A mûködõ jogi személyiségû vállalkozások 26 %-a az iparba, 23 %-a a kereskedelembe 20 %-a a mezõgazdaságba tartozik.
A kistérségben bejegyzett társas vállalkozások 1996. évben 10 milliárd Ft nettó árbevételt értek el. Ennek 43 %-át a 21 fõnél kisebb, 30 %-át a 101-300 fõs szervezetek realizálták. Az árbevétel 18 %-a származott a mezõgazdaságból, 28 %-a az iparból, a kereskedelem részesedése 30 %. A társaságok kistérségi sznlten 3,8 %-os adózás elõtti eredményt értek el. Az összes eredmény negyedét a mezõgazdaság, 28 %-át az ipar produkálta.