A./ A föld mint erõforrás

Tulajdonosi szerkezet, minõség és kultúrák szerint

2.7 (507) Sárospataki Kistérség

2.7.1 Bodrogköz

A XIX. Század utolsó évtizedeiben elkezdõdött lecsapolási munkák gyökeresen megváltoztatták a Bodrogköz arculatát. Az ármentesítési munkák az eddigi mocsári, lápi világot szántófölddé, rétté változtatták.

A térség 1990-as évek elõtt kiterjedt piacokkal rendelkezett Ungvár, Munkács, Királyhelmec, val[[brokenbar]]mint Szabolcs megye irányában. Ezután a piaci lehetöségek csökkenésével fokozatosan elmaradt a korábban virágzó szántóföldi zöldség, cukorrépa termelése és a friss állattenyésztési termékek /tojás, tej stb./ elõállítása.

Termõföld minõsége és termelési biztonsága a talajrendezés, majd a folyamatos melioráció következtében javult, azonban a szántó átlagos minõsége alig haladja meg a 12 AK/ha-t.

A megyei munkanélküliségi sorrendben a Cserehát után a Bodrogközben a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, középtávon jelentõs javulás nem várható.

A térség növénytennesztési szerkezetének közel kétharmadát a gabonafélék foglalják el, ezen belül meghatározó- közel azonos nagyságú - a búza és a kukorica aránya. Említést érdemel még a szántóföldi takarmánytermelés, az ipari növények /elsõsorban a napraforgó/ területe, valamint jelentõs az alma és a gyepek területe.

Az állattenyésztés fontosságát és fejlesztésének szükségességét hangsúlyozza, csökkenthetõnek tartja azonban a szántóföldi szálas takarmánynövények vetésterületi arányát, a gyengébb termékenységû szántóterületek gyepesítését, s a szálas és tömegtakarmányokat fogyasztó ágazatolmál extenzívebb tartási iránnyal a gyepterületek hasznosítását.

Az utóbbi 4-5 évben jelentõsen csökkent a térség állatállománya, ehhez hozzájárult a jelentõs számú nagyüzemi /tsz, ÁG/ felszámolási eljárás. A szarvasmarha létszám közel 50 %-ra csökkent, az addig sem jelentõs juh, sertés és baromfi állomány szinte teljes egészében a háztáji gazdaságokra szorult vissza.

A termelési struktúra ajánlott változásai

A kertészeti ágazatban az ültetvényes kultúrák elöregedtek, a termelõ alapok felújítása, különösen az alma, körte vonatkozásában indokolt volna.

A zöldségtermesztésnek és a dohány termelésnek is voltak hagyományai pl.: Ricsén, Cigándon, Kenézlõn. Ezeken a településeken árutermelõ jelleggel megvan a potenciális alapja e kultúrák termesztésének. A zöldségtermesztésnek nagy jelentõsége lehetne akkor, ha a Bodrogközben már korábban megfogalmazott öntözés-fejlesztési program megvalósulna. Így lehetõség nyílna szántóföldi káposzta, zöldségpaprika, paradicsom termesztésére is.

A Bodrogközben közel 2500 ha olyan terület található, amely gazdaságosan, erdõtelepítéssel jól hasznosítható lenne, itt a rövid vágásfordulójú ületetvényszerû telepítések lehetnek gazdaságosak. A faállomány növekedésével célszerûnek látszik kapacitású fûrészüzemek létesítése.

Az állattenyésztés vonatkozásában az ökológiai adottságok miatt elsõsorban a szarvasmarha és a juh tartásnak van hagyománya, melyet tovább lehet fejleszteni.

A jelentõs gabona termõterületeket figyelembe véve a baromfi /broyler és tojó/, valamint a sertéstartás önellátáson felüli termelés növelésére is lehetõség van.

Megfelelõ vállallkozói érdeklõdés esetén ajánlható a térségben elsõdlegesen élelmiszerfeldolgozó kisüzemek létesítése /gyümölcslé üzem, zöldségszárító, malom, kisvágóhíd - baromfira is - olajütõ, savanyító üzem/.

2.7.2 Hegyköz

A térség területére egyfajta zártság jellemzõ, nagy részét erdõk borítják és a terület belsejében kevés település van.

Nem elsõdlegesen mezögazdasági hasznosítású, táj, mezõgazdálkodás a viszonylag enyhébb lejtésû területeken folyik, egyébként pedig inkább az erdõgazdálkodás a jellemzõ.

A földhasznosítás módja követi a természeti adottságokat. A térségek közül itt a legalacsonyabb a szántóterület aránya és minõsége is a leggyengébbek közé tartozik.

Meglehetõsen sok viszont az erdõ, a tennöterület közel felét erdõ borítja.

Szõlõ és gyömölcs a domborzati és éghajlati viszonyok miatt alig fordul elõ. Egyedül Füzér környékén található kapás telepítés.

A szántóterület közel kétharmadát gabona foglalja el, ezen belül is közel fele területen búzát termesztenek. Emellett jelentös a tavaszi árpa nagysága, a kukorica ennél kevesebb területet foglal el.

Ipari növényekbõl a napraforgó és a repce foglal el kisebb területet.

A szálas és tömegtakarmány termelésben a silókukorica és a lucerna vetésterületi aránya jelentõsebb.

Az állattartás teljesen visszaszorult, szinte kizárólág a háztájiban foglalkoznak csupán saját szükséglet biztosítására.

A termelési struktúra ajánlott változásai

Az agrártermelés mai struktúráját tekintve célszerûnek látszik az elmozdulás a kérõdzõk tartása irányába, ami a növénytermesztés, de általában a földhasználat irányát is módosítaná.

A jelentõs erdõsültség a fafeldolgozás növelésében, illetve a vadgazdálkodás fejlesztésében, egyes tenyésztésre alkalmas fajok /pl. : szarvas/ mesterséges tartásában biztosíthat bõvítési lehetõséget.