A kistérség 28 településén 150 km2-en 77.111 lakos él az 1996. év végi adatok szerint, a megye népességének 10,4 %-a. A népesség 1,8 %-kal -a megyei átlaggal közel azonos mértékben- fogyott 1990 óta.
A népesség fogyásában az elvándorlás játszott elsõsorban szerepet. 1993 és 1996 között évi 400-700 fõs veszteséget szenvedett el a térség, hat év átlagában - a kazincbarcikaival egyiitt - a legnagyobbat. A természetes fogyás is egyre nagyobb, pedig a születési arányszám magasabb a megyei átlagnál. Az ezer lakosra jutó halálozások száma- a sátoraljaújhelyi és a mezõkövesdi térséggel együtt - a megyében itt a legnagyobb, ami nem indokolható a korosztályos összetétellel, sokkal inkább az életkörülményekkel.
A térség erõsen ipari jellegû. Az 1990. január 1-jei népszámlálás szerint az aktív keresõk 63 %-a az iparban és építõiparban kereste kenyerét, s csak 5 %-át foglalkoztatták a mezõgazdaságban. Az ezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma 1990 és 1996 között négytizedére csökkent. Az ipari létszámleépítések ezt a kistérséget érintették a legsúlyosabban, de a térség ipari jellege alapvetõen nem változott. Az itt bejegyzett társas vállalkozások által 1996. évben foglalkoztatott 8.200 fõ 82 %-át az iparban alkalmazták, a többi gazdasági ág hányada 1-6 %. A társas vállalkozásokban alkalmazásban állók negyede a kohászatban dolgozik, a második legnagyobb foglalkoztató a bányászat, az egyéb feldolgozóipar részaránya 16 %, a textiliparé 11 %.
A foglalkoztatás helyzete rendkívül kedvezõtlen. A regisztrált munkanélküliek száma 1993 és 1996 között 11 ezerrõl 7 ezerre, arányuk 14,6 %-ra csökkent ugyan, de ebben elsõsorban az játszott szerepet, hogy két év munkanélköliség után sokan már kiestek a regisztrációból, s jövedelempótló támogatásra sem jogosultak. Ugyanakkor említésre méltó, hogy a társas vállalkozásokban foglalkoztatottak száma 1996-ban jelentõsen, 17 %-kal emelkedett.
A lakásállomány 1993 és 1996 között nem bõvült, mert a csekély számban épült új lakásokkal szemben sok lakás megszünt. 1996. évben ezer lakosra számítva a kazincbarcikai kistérséggel azonosan itt épült a legkevesebb lakás. Száz lakásra a megyei átlaghoz hasonlóan 268 lakos jut.
A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 15 %-kal emelkedett arányuk 69 %-ra bõvült, de a megyében így is csak közepesnek minõsül. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat nem bõvült számottevõen, a hálózatba bekapcsolt lakások aránya 1996. év végén 32 % volt, a megyei átlagnál alacsonyabb, a kistérségek között viszont -a miskolci, kazincbarcikai, tiszaújvárosi után- a legmagasabb.
Vezetékesgáz ellátás terén a kistérségek között a jobban ellátottak közé tartozik. A távbeszélõ fõvonalak száma 2,6-szeresére, 9.600-ra gyarapodott, ennek ellenére az ezer lakosra jutó számuk alig több mint fele a megyei átlagnak. A személygépkocsi-állomány csökkent, az ellátottsági szint a megyei átlag alatt marad.
A kiskereskedelmi bolthálózat 24 %-kal bõvült 1993 és 1996 között, az üzletek közel héttizede egyéni vállalkozás keretében mûködik. A boltsûrûség alapján a kistérség szerélyen ellátottnak minõsíthetõ.
A kereskedelmi szállásférõhelyek száma jelelitõsen növekedett, de ezer lakosra számítva alacsony. 1993 és 1996 között a kereskedelmi szálláshelyeken közel évi 10-11 ezer vendég fordult meg, a vendégéjszakák száma évente 19 ezer körül ingadozott. A külföldi vendégek száma négytizedére apadt, az általuk itt töltött idõ háromnegyedére csökkent.
Egy háziorvosra ebben a kistérségben jut a legtöbb, 1.881 lakos. Az óvodák, a férõhelyek és a beírt gyermekek száma csaknem változatlan, száz férõhelyre 111, a megyei átlagnál néggyel több beírt gyermek jut. Az általános iskolák száma 34- rõl 35-re nõtt, a beíratott gyermekeké 4 %-kal csökkent, ezer lakosra jutó számuk ( 107 ) azonos a megyeivel. Változatlanul öt középiskola müködik a kistérségben, csökkenõ tanulólétszám mellett.
Az idõsek ellátását szolgáló intézményi ellátottság a megyei átlagnál jobb.
A jogi személyiségû vállalkozások száma 1993 és 1996 között másfélszeresére, a betéti társaságoké kétszeresére gyarapodott, míg az egyéni vállalkozásoké - átmeneti növekedés után- 1996. évben az 1993. évi szinten alakult. A mûködö jogi személyiségû vállalkozások legnagyobb része az iparba ( 35 %) és a kereskedelem, javítás ( 21 % ) gazdasági ágba tartozik.
A kistérségben bejegyzett társas vállalkozások 1996. évben 27,5 milliárd Ft nettó árbevételt értek el. Ennek 22 %-át 2l fõnél kisebb, 39 %-át 300 fõsnél nagyobb szervezetek állították elõ. A nettó árbevétel 72 %-a származott az iparból, 16 %-a a kereskedelembõl, a többi gazdasági ág részesedése 1-4 % volt. A társaságok kistérségi szinten 345 millió Ft-os veszteséggel zárták az évet. A legnagyobb veszteséget a kohászat produkálta.