A Miskolci kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén legnagyobb területû és népességû körzete. Az 1996. év végi adatok szerint 1.058 km2-en, 43 településen a megye lakosságának 37,5 %-a él. Népessége fogyó, 1990 és 1996 között 3,9 %-kal, 278.803 fõre csökkent az itt élõk száma. Az utóbbi években a munkaképes korosztály népességi aránya szinte változatlan (64 %), a fiataloké csökkent és a 60 éven felülieké némileg növekszik.
Az élveszületés és a halálozás egyaránt csökkenõ tendenciát mutat, 1993 és 1996 között a halálozások száma minden évben meghaladta az élveszületésekét, ebbõl eredõen évi 300-700 fõvel fogyott a népesség. Az ezer lakosra jutó élveszületés alacsony, a mezõkövesdi körzet mellett itt a legkisebb a 14 éven aluliak aránya is.
A vándorlási veszteség növekvõ: míg 1993-ban 500, addig 1996-ban már több mint 1000 fö volt. A népességszámhoz mért vándorlási veszteség 1996. évben -az Ózd-putnoki térség után- itt volt a legnagyobb.
A térség ipari jellege mérséklõdött. Míg az 1990. január 1-jei népszámlálás szerint az aktív keresõk 46 %-a az iparban és az építõiparban kereste a kenyerét, addig 1996-ra az ezer lakosra jutó ipari alkalmazottak száma 1990-hez képest felére, 85-re csökkent. A mezõgazdaság szerény szerepet tölt be a kistérség gazdasági életében, bár a földek átlagos aranykorona értéke az megyében az egyik legkedvezõbb (21,44).
A térségben bejegyzett társas vállalkozásokban 1996. évben 52.800 fõt foglalkoztattak, 4 %-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban, de 2 %-kal többet, mint 1994-ben. Ebben a körben a legnagyobb foglalkoztató a kereskedelem ( 17 %), a közlekedés ( 13 %), a kohászat ( 13 %), az építõipar (7 %), és az élelmiszeripar (7 %), a többi gazdasági ág részesedése 1-5 % között alakult.
A regisztrált munkanélküliek száma 1993 és 1996 között 21 ezerrõl 19 ezerre ezen belül a tartósan, 180 napon túl munkát keresõké 14 ezerrõl 12 ezerre csökkent. A munkanélküliségi arány 11,6 %-ról 10,6 %-ra mérséklõdött, a megyei átlagnál kedvezõbb.
A személyi jövedelemadó-alapot képezõ -jövedelem a Tiszaújváros-mezõcsáti térség után itt a legmagasabb a megyében, 1996. évben egy állandó lakosra 165.406 Ft jutott.
A lakásállomány 1993 és 1996 között 104.911-rõl 106.316-ra gyarapodott. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 81 %-ról 92 %-ra emelkedett, míg a közüzemi szennyvízcsatora-hálózathoz csatlakozóké 1996. év végén változatlanul 63 % volt. Az egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat itt a leghosszabb a megyében. 1993 és 1996 között évenként 420-660 lakás épült, de a megszünt lakások száma is emelkedett Száz lakásra 262 lakos jut az 1996. december 31-i adatok szerint, a mezõkövesdi körzet után a legkevesebb a megyében.
Az egyéb ellátási mutatók -az ezer lakosra -jutó vezetékesgázt fogyasztó háztartás, telefon fõvonal, személygépkocsi és kiskereskedelmi bolt- is itt a legkedvezõbbek, ebben tükrözõdik a megyeszékhely központi szerepe.
A kereskedelmi szállásférõhelyek száma három év alatt 7.040-rõl 6.918-ra csökkent. A vendégek száma 123.500-ról 114.600-ra, ezen belül a külföldieké 49.500-ról 32.000-re fogyott. A vendégéjszakáké - különösen a külföldieké - jelentõsen visszaesett.
Az egészségügy és az oktatás ellátási mutatói megyén belül ebben a kistérségben a legjobbak. Az óvodák és a beírt gyermekek száma három év alatt némileg csökkent, száz óvodai férõhelyre 1996. évben 109 beírt gyermek jutott. Az általános iskolások száma is mérséklõdött, ezer lakosra 103 tanuló jut, a megyében a mezõkövesdi körzet után a legkevesebb. A középiskolák száma viszont 26-ról 28-ra, az ott tanulóké 13 ezerrõl l6 ezerre, az osztálytermeké 399- rõl 519-re gyarapodott. Ezer lakosra számítva itt a legtöbb (57) a tanuló, ebben Miskolc város szerepe a meghatározó.
Az idõseket segítõ intézmények férõhelyeinek száma - ezer lakosra számítva - elmaradnak a megyei átlagtól.
A regisztrált jogi személyiségû vállalkozások és a betéti társaságok száma 1993 és 1996 között 1,7-szeresére gyarapodott, míg az egyéni vállalkozóké 10 %-kal bõvült. A jogi személyiségû vállalkozások többsége a kereskedelem, közszükségleti cikk, javítás gazdasági ágban jegyeztette be magát. Ezt követik az ingatlanügyletek, bérbeadás, gazdasági tevékenységet segítõ szolgáltatást végzõk. Az egyéni vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása hasonló a jogi személyiségûekéhez.
Az itt bejegyzett társas vállalkozások nettó árbevétele 1996. évben 307,3 milliárd Ft volt. Ennek 28 %-át a 2l fõnél kisebb, 45 %-át a 300 fõsnél nagyobb szervezetek érték el. Az árbevétel 43 %-át az iparban, 38 %-át a kereskedelem, javítás gazdasági ágban realizálták. Az ipar ágazatai közül a villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás ( 14 %), a kohászat és fémfeldolgozás ( 12 %) és az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek gyártása (7 %) a legjelentõsebb. A társaságok adózás elõtti eredménye kistérségi szinten rendkívül szerény volt, a nettó árbevételnek mindössze 0,6 %-át tette ki. Ebben az játszotta a fõszerepet, hogy a legnagyobb súlyt képviselõ kohászat és fémfeldolgozás, valamint a villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás ágban veszteséggel zárták az évet.