A térségben a mezõgazdálkodást differenciáltan kell kezelni a folyók völgyében lévõ területeknek és a dombvidéki tájnak megfelelõen. A földminõség a folyó völgyekben jobb, a dombvidéken viszont gyengébb.
A térség növénytermelési szerkezetében meghatározó a gabonafelék, ezen belül is a búza, tavaszi árpa területi aránya a legmagasabb.
Számottevõ az ipari növények területe is, ahol a napraforgó az uralkodó. Jelentõs területeken termesztenek borsót, burgonyát és repcét is. Emellett számottevõ a zöldség- és gyümölcstermesztés. A megye szinte legnagyobb gyömölcstermesztö vidéke /kajszi, alma bogyósok/.
A térségre jellemzõ, hogy szinte minden számottevõ állatfajjal foglalkoznak. A szarvasmarha-állomány csökkenése mérsékletesebb volt, mint ahogy az országosan jelentkezett.
A nagyobb települések köznyékén a zöldség-, burgonya-, és gyümölcstermelés, tejtermelés, szarvasmarha és sertéshizlalás és a kisállattenyésztés elõretörése valószínûsíthetõ.
A térség folyómenti részén, a magasabb területen gabonatermelés és ipari növény termelés, valamint intenzív szarvasmarhatartás erõsödése várható.
Az északi, dombvidéki területeke az árpa és zabtemelés, a szálas- és tömegtakarmány termelése és az ehhez kapcsolódó részben extenzív szarvasmarha- és juhtenyésztés javasolható.
Komolyabb jövedelemforrás lehet az erdõ- és vadgazdálkodás.
Különösen a Hernád völgyében további gyümölcs telepítések ajánlhatók, illetve az ehhez kapcsolódó elsõdleges feldolgozó kapacitások bõvítése /léüzem, hûtöház/.