A kistérség 724 km2 területén 23 településen az l996. év végi adatok szerint 46.875 fõ él, közel annyi, mint hat évvel korábban. Az idõs korúak népességi aránya a kistérségek között itt a legmagasabb. A népességszám alakulását kedvezõtlenül befolyásolja a magas halálozási és a relatíve alacsony élveszületési arányszám. A vándorlási veszteség viszont a megyében az egyik legalacsonyabb.
A térség ipari és mezõgazdasági jelleget egyaránt mutat. Az 1990. január 1-jei népszámlálás szerint az aktív keresõk 38 %-a dolgozott az iparban és az építöiparban, 22 %-a a mezõgazdaságban. Az iparban lezajlott átalakulások hatására az ipari foglalkoztatottak ezer lakosra jutó száma hat év alatt 89-rõl 56- ra-a fogyott, a mutató értéke a megyében közepesnek számt. Az ezer lakosra jutó mezõgazdasági egyéni gazdálkodók száma - az 1994. évi adatok szerint - a megyében a magasabbak közé tartozik. A szántóföldek jó minõségûek, átlagos aranykorona értéke 24,06 a megyében a kistérségek között a legjobb. Az itt bejegyzett társas vállalkozások 1996. évben 3.800 fõt foglalkoztattak, 3,5 %-kal többet, mint egy évvel korábban. Leglagyobb hányadukat az építõiparban (12 %), a bányászatban ( 11 %) és a textiliparban ( 11 %) alkalmazták.
A foglalkoztatás helyzete a megyében a jobbak közé tartozik: a munkanélküliségi arány 1996. év végén 9,1 % volt, a megyében - a Tiszaújváros-mezõcsáti körzetet megelõzve - a legkisebb.
A lakásellátottság a kistérségek között a legjobb, száz lakásra 243 lakos jut, a megyében a legkevesebb. A lakások 91 %-a csatlakozik közüzemi vízhálózathoz, a csatornázottság azonban alacsony, a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya mindössze 8 %. 1993 és 1996 között évi 79-115 lakás épült, ezer lakosra jutó számuk a megyei átlaggal azonos, átlagos alapterületük 102 m2, némileg magasabb a megyeinél. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások lakásállományhoz viszonyított aránya a megyében -a miskolci után- a legkedvezõbb, s a telefonellátottságban is a legjobbak közé tartozik az 1994 és 1996 között megvalósult nagyarányú fejlesztések hatására.
A kiskereskedelmi bolthálózat 27%-kal bõvült 1993 és 1996 között, közel héttizedük egyéni vállalkozás keretében mûködik. A kereskedelmi szálláshelyek száma az utóbbi három évben szerény mértékben, a vendégek száma viszont másfélszeresére nõtt. Jelentõs és növekvõ a külfödi idegenforgalom. A vendégéjszakák száma három év alatt 13 %-kal bõvült, de a külföldiek által eltöltötteké csaknem másfélszeresére gyarapodott.
Egy háziorvos a megyei átlagnál némileg több, 1.674 lakost lát el. Az óvodák száma három év alatt 28-ról 26-ra csökkent, de a férõhelykihasználtság így is kedvezõbb a megyei átlagnál, mivel a száz férõhelyre jutó beírt gyermekek száma 105. Ezer lakosra 97, egy osztályteremre 18 általános iskolai tanuló jut, a kistérségek között a legkevesebb.
A kistérségben két középiskola mûködik, a beírt tanulók száma három év alatt 6 %-kal emelkedett, de ezer lakosra számítva a megyei átlagnál jóval alacsonyabb.
Az idõsek klubja férõhelyei 1993 és 1996 között 360-ról 260-ra, a gondozottak száma ezzel arányban csökkent, de így is megyei átlag szintjén maradt. Az idõskorúak otthonaiban a férõhelyek száma és ezzel összhangban az ellátottaké 1,6- 1,7-szeresére emelkedett.
A jogi személyiségû vállalkozások és a betéti társaságok száma három év alatt másfélszeresére nõtt, az egyéni vállalkozásoké 4,3 %-kal gyarapodott. Az ezer lakosra jutó egyéni vállalkozások száma -a miskolci után- ebben a kistérségben a legmagasabb.
A kistérségbeli bejegyzett társas vállalkozások 1996. évi nettó árbevétele 15,1 milliárd Ft volt, egyharmadát-egyharmadát a mezõgazdaság és az ipar, 19 %-át a kereskedelem produkálta. Az export nem jelentõs, mindössze 7 %-a a nettó árbevételnek. Az adózás elõtti eredmény árbevétel arányosan 8,7 % - a gépipar és a villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás kivételével- minden gazdasági ág, ágazat nyereséggel zárta az évet.