A népességszám csökkenésében a terészetes fogyás és a vándorlási veszteség egyaránt szerepet játszott. Az élveszületési és halálozási arányszám alacsonyabb a megyeinél. A vándorlási veszteség 1993 és 1996 között csökkent, ezer lakosra számítva 1996. évben a megyei átlaggal közel azonos volt.
A térség alapvetõen ipari jellegû. Az 1990. január 1-jei népszámlálás szerint az aktív keresõk közel hattizedét az iparban és az építõiparban foglalkoztatták. Az iparban végbement jelentõs létszámleépítések ellenére a Tiszaújváros- mezõcsátival együtt a megye legiparosodottabb térsége: 1996. évben ezer lakosra 134 ipari alkalmazásban álló jutott. Az 1994. évi adatok szerint az ezer lakosra jutó mezõgazdasági egyéni gazdálkodók száma a kistérségek között a miskolci után itt a legalacsonyabb, s a szántóterület is csak 11,71 aranykorona értékû. A kistérségben bejegyzett társas vállalkozások 1996. évben 12.700 fõt foglalkoztattak, 1,3 %-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Legnagyobb hányadukat a bányászatban (32 %) és a vegyiparban (29 %) alkalmazták.
A foglalkoztatás helyzete a megyén belül a jobbak közé tartozik: a munkanélküliségi arány 1996. év végén 11,9 % volt, a megyei átlagnál némileg kedvezõbb. A 180 napon túl munka nélkül lévõk hányada 61 %. Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alap a Tiszaújváros-mezõcsáti és a miskolci kistérség után itt a legmagasabb, 1996. évben 147.568 Ft volt.
A lakásállomány 24.070-rõl 24.267-re emelkedett három év alatt. Száz lakásra a megyei átlagnál több, 273 lakos jut. A közmûvesítettség a megye kistérségei közül -a miskolci után- itt a legjobb: a lakások 83 %-a csatlakozik. közüzemi vízhálózathoz, s 55 %-a közüzemi szennyvízcsatornához. 1993 és 1996 között évi 57-84 lakás épült, ezer lakosra jutó számuk a kistérségek közül az Ózd- putnokival együtt a legalacsonyabb, de alapterületük a legnagyobb, 110 m2.
A vezetékesgázt fogyasztó háztartások aránya - a lakásállományhoz mérve - a megyei átlag körüli, a telefonellátottság a bõvülés ellenére a megyei átlagnál kissé gyengébb. A személygépkocsik száma 1993 és 1996 között csökkent, az ezer lakosra jutó számuk alapján a kistérség közepesen ellátottnak tekinthetõ.
A kiskereskedelmi boltok száma három év alatt 27 %-kal bõvült, héttizedük egyéni vállalkozás keretében mûködik. A kereskedelmi szállásférõhelyek száma három év alatt héttizedére fogyott, a vendégeké szinte változatlan maradt, ezen belül a külföldieké csaknem felére apadt. A vendégéjszakák összességében kevésbé, de a külföldiek által eltöltöttek hattizedével csökkentek.
Egy háziorvos a megyei átlagnál némileg több, 1.696 lakost lát el. Az óvodák száma 1993 óta változatlanul 40, a férõhelyek kihasználtsága a megyei átlagnál kedvezõbb. A középiskolai tanulók száma növekszik, ami a képzési lehetõségek bõvítésébõl, a középiskolák számának ötrõl hatra gyarapodásából ered.
A szociális ellátást szolgáló férõhelyek népességhez viszonyított aránya a megyei átlagnál alacsonyabb, bár az idõsek klubja férõhelyei három év alatt 140-rõl 200- ra bõvültek, az itt gondozottak száma is 2,3-szeresére nõtt.
A jogi személyiségû vállalkozások száma 1993 és 1996 között 1,7-szeresére, a betéti társaságoké 1,8-szorosára nõtt, az egyéni vállalkozásoké változatlan. A kistérségben mûködõ jogi szelmélyiségû vállalkozásból 77 az ipar, 67 a kereskedelem, javítás gazdasági ágba tartozik.
A kistérségben bejegyzett társas vállalkozások nettó árbevétele 1996. évben 70,2 milliárd Ft volt, ennek 65 %-át a vegyipar, 13 %-át a bányászat, 8 %-át a kereskedelem, javítás gazdasági ág produkálta. A gazdaság rendkívül koncentrált: az árbevétel közel héttizedét a 300 fõnél nagyobb vállalkozások állították elõ. Az adózás elõtti árbevételarányos eredmény 4,7 % volt. A legeredményesebb ágazat a vegyipar, amely a térségben elért adózás elötti eredménynek több, mint kétszeresét hozta létre, és ez térségi szinten ellensúlyozta más gazdasági ágak veszteségét. Jelentõs veszteséget halmozott fel viszont a bányászat, s az ipar más ágazatai is többnyire veszteséget, vagy szerény összegû nyereséget értek el.
A kistérség 724 km2 területén 23 településen az l996. év végi adatok szerint 46.875 fõ él, közel annyi, mint hat évvel korábban. Az idõs korúak népességi aránya a kistérségek között itt a legmagasabb. A népességszám alakulását kedvezõtlenül befolyásolja a magas halálozási és a relatíve alacsony élveszületési arányszám. A vándorlási veszteség viszont a megyében az egyik legalacsonyabb.
A térség ipari és mezõgazdasági jelleget egyaránt mutat. Az 1990. január 1-jei népszámlálás szerint az aktív keresõk 38 %-a dolgozott az iparban és az építöiparban, 22 %-a a mezõgazdaságban. Az iparban lezajlott átalakulások hatására az ipari foglalkoztatottak ezer lakosra jutó száma hat év alatt 89-rõl 56- ra-a fogyott, a mutató értéke a megyében közepesnek számt. Az ezer lakosra jutó mezõgazdasági egyéni gazdálkodók száma - az 1994. évi adatok szerint - a megyében a magasabbak közé tartozik. A szántóföldek jó minõségûek, átlagos aranykorona értéke 24,06 a megyében a kistérségek között a legjobb. Az itt bejegyzett társas vállalkozások 1996. évben 3.800 fõt foglalkoztattak, 3,5 %-kal többet, mint egy évvel korábban. Leglagyobb hányadukat az építõiparban (12 %), a bányászatban ( 11 %) és a textiliparban ( 11 %) alkalmazták.
A foglalkoztatás helyzete a megyében a jobbak közé tartozik: a munkanélküliségi arány 1996. év végén 9,1 % volt, a megyében - a Tiszaújváros-mezõcsáti körzetet megelõzve - a legkisebb.
A lakásellátottság a kistérségek között a legjobb, száz lakásra 243 lakos jut, a megyében a legkevesebb. A lakások 91 %-a csatlakozik közüzemi vízhálózathoz, a csatornázottság azonban alacsony, a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya mindössze 8 %. 1993 és 1996 között évi 79-115 lakás épült, ezer lakosra jutó számuk a megyei átlaggal azonos, átlagos alapterületük 102 m2, némileg magasabb a megyeinél. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások lakásállományhoz viszonyított aránya a megyében -a miskolci után- a legkedvezõbb, s a telefonellátottságban is a legjobbak közé tartozik az 1994 és 1996 között megvalósult nagyarányú fejlesztések hatására.
A kiskereskedelmi bolthálózat 27%-kal bõvült 1993 és 1996 között, közel héttizedük egyéni vállalkozás keretében mûködik. A kereskedelmi szálláshelyek száma az utóbbi három évben szerény mértékben, a vendégek száma viszont másfélszeresére nõtt. Jelentõs és növekvõ a külfödi idegenforgalom. A vendégéjszakák száma három év alatt 13 %-kal bõvült, de a külföldiek által eltöltötteké csaknem másfélszeresére gyarapodott.
Egy háziorvos a megyei átlagnál némileg több, 1.674 lakost lát el. Az óvodák száma három év alatt 28-ról 26-ra csökkent, de a férõhelykihasználtság így is kedvezõbb a megyei átlagnál, mivel a száz férõhelyre jutó beírt gyermekek száma 105. Ezer lakosra 97, egy osztályteremre 18 általános iskolai tanuló jut, a kistérségek között a legkevesebb.
A kistérségben két középiskola mûködik, a beírt tanulók száma három év alatt 6 %-kal emelkedett, de ezer lakosra számítva a megyei átlagnál jóval alacsonyabb.
Az idõsek klubja férõhelyei 1993 és 1996 között 360-ról 260-ra, a gondozottak száma ezzel arányban csökkent, de így is megyei átlag szintjén maradt. Az idõskorúak otthonaiban a férõhelyek száma és ezzel összhangban az ellátottaké 1,6- 1,7-szeresére emelkedett.
A jogi személyiségû vállalkozások és a betéti társaságok száma három év alatt másfélszeresére nõtt, az egyéni vállalkozásoké 4,3 %-kal gyarapodott. Az ezer lakosra jutó egyéni vállalkozások száma -a miskolci után- ebben a kistérségben a legmagasabb.
A kistérségbeli bejegyzett társas vállalkozások 1996. évi nettó árbevétele 15,1 milliárd Ft volt, egyharmadát-egyharmadát a mezõgazdaság és az ipar, 19 %-át a kereskedelem produkálta. Az export nem jelentõs, mindössze 7 %-a a nettó árbevételnek. Az adózás elõtti eredmény árbevétel arányosan 8,7 % - a gépipar és a villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás kivételével- minden gazdasági ág, ágazat nyereséggel zárta az évet.
A kistérség 28 településén 150 km2-en 77.111 lakos él az 1996. év végi adatok szerint, a megye népességének 10,4 %-a. A népesség 1,8 %-kal -a megyei átlaggal közel azonos mértékben- fogyott 1990 óta.
A népesség fogyásában az elvándorlás játszott elsõsorban szerepet. 1993 és 1996 között évi 400-700 fõs veszteséget szenvedett el a térség, hat év átlagában - a kazincbarcikaival egyiitt - a legnagyobbat. A természetes fogyás is egyre nagyobb, pedig a születési arányszám magasabb a megyei átlagnál. Az ezer lakosra jutó halálozások száma- a sátoraljaújhelyi és a mezõkövesdi térséggel együtt - a megyében itt a legnagyobb, ami nem indokolható a korosztályos összetétellel, sokkal inkább az életkörülményekkel.
A térség erõsen ipari jellegû. Az 1990. január 1-jei népszámlálás szerint az aktív keresõk 63 %-a az iparban és építõiparban kereste kenyerét, s csak 5 %-át foglalkoztatták a mezõgazdaságban. Az ezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma 1990 és 1996 között négytizedére csökkent. Az ipari létszámleépítések ezt a kistérséget érintették a legsúlyosabban, de a térség ipari jellege alapvetõen nem változott. Az itt bejegyzett társas vállalkozások által 1996. évben foglalkoztatott 8.200 fõ 82 %-át az iparban alkalmazták, a többi gazdasági ág hányada 1-6 %. A társas vállalkozásokban alkalmazásban állók negyede a kohászatban dolgozik, a második legnagyobb foglalkoztató a bányászat, az egyéb feldolgozóipar részaránya 16 %, a textiliparé 11 %.
A foglalkoztatás helyzete rendkívül kedvezõtlen. A regisztrált munkanélküliek száma 1993 és 1996 között 11 ezerrõl 7 ezerre, arányuk 14,6 %-ra csökkent ugyan, de ebben elsõsorban az játszott szerepet, hogy két év munkanélköliség után sokan már kiestek a regisztrációból, s jövedelempótló támogatásra sem jogosultak. Ugyanakkor említésre méltó, hogy a társas vállalkozásokban foglalkoztatottak száma 1996-ban jelentõsen, 17 %-kal emelkedett.
A lakásállomány 1993 és 1996 között nem bõvült, mert a csekély számban épült új lakásokkal szemben sok lakás megszünt. 1996. évben ezer lakosra számítva a kazincbarcikai kistérséggel azonosan itt épült a legkevesebb lakás. Száz lakásra a megyei átlaghoz hasonlóan 268 lakos jut.
A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 15 %-kal emelkedett arányuk 69 %-ra bõvült, de a megyében így is csak közepesnek minõsül. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat nem bõvült számottevõen, a hálózatba bekapcsolt lakások aránya 1996. év végén 32 % volt, a megyei átlagnál alacsonyabb, a kistérségek között viszont -a miskolci, kazincbarcikai, tiszaújvárosi után- a legmagasabb.
Vezetékesgáz ellátás terén a kistérségek között a jobban ellátottak közé tartozik. A távbeszélõ fõvonalak száma 2,6-szeresére, 9.600-ra gyarapodott, ennek ellenére az ezer lakosra jutó számuk alig több mint fele a megyei átlagnak. A személygépkocsi-állomány csökkent, az ellátottsági szint a megyei átlag alatt marad.
A kiskereskedelmi bolthálózat 24 %-kal bõvült 1993 és 1996 között, az üzletek közel héttizede egyéni vállalkozás keretében mûködik. A boltsûrûség alapján a kistérség szerélyen ellátottnak minõsíthetõ.
A kereskedelmi szállásférõhelyek száma jelelitõsen növekedett, de ezer lakosra számítva alacsony. 1993 és 1996 között a kereskedelmi szálláshelyeken közel évi 10-11 ezer vendég fordult meg, a vendégéjszakák száma évente 19 ezer körül ingadozott. A külföldi vendégek száma négytizedére apadt, az általuk itt töltött idõ háromnegyedére csökkent.
Egy háziorvosra ebben a kistérségben jut a legtöbb, 1.881 lakos. Az óvodák, a férõhelyek és a beírt gyermekek száma csaknem változatlan, száz férõhelyre 111, a megyei átlagnál néggyel több beírt gyermek jut. Az általános iskolák száma 34- rõl 35-re nõtt, a beíratott gyermekeké 4 %-kal csökkent, ezer lakosra jutó számuk ( 107 ) azonos a megyeivel. Változatlanul öt középiskola müködik a kistérségben, csökkenõ tanulólétszám mellett.
Az idõsek ellátását szolgáló intézményi ellátottság a megyei átlagnál jobb.
A jogi személyiségû vállalkozások száma 1993 és 1996 között másfélszeresére, a betéti társaságoké kétszeresére gyarapodott, míg az egyéni vállalkozásoké - átmeneti növekedés után- 1996. évben az 1993. évi szinten alakult. A mûködö jogi személyiségû vállalkozások legnagyobb része az iparba ( 35 %) és a kereskedelem, javítás ( 21 % ) gazdasági ágba tartozik.
A kistérségben bejegyzett társas vállalkozások 1996. évben 27,5 milliárd Ft nettó árbevételt értek el. Ennek 22 %-át 2l fõnél kisebb, 39 %-át 300 fõsnél nagyobb szervezetek állították elõ. A nettó árbevétel 72 %-a származott az iparból, 16 %-a a kereskedelembõl, a többi gazdasági ág részesedése 1-4 % volt. A társaságok kistérségi szinten 345 millió Ft-os veszteséggel zárták az évet. A legnagyobb veszteséget a kohászat produkálta.