A térség növénytermelési szerkezetében meghatározó a gabonafelék, ezen belül is a búza, tavaszi árpa területi aránya a legmagasabb.
Számottevõ az ipari növények területe is, ahol a napraforgó az uralkodó. Jelentõs területeken termesztenek borsót, burgonyát és repcét is. Emellett számottevõ a zöldség- és gyümölcstermesztés. A megye szinte legnagyobb gyömölcstermesztö vidéke /kajszi, alma bogyósok/.
A térségre jellemzõ, hogy szinte minden számottevõ állatfajjal foglalkozni. A szarvasmarha-állomány csökkenése mérsékletesebb volt, mint ahogy az országosan jelentkezett.
A térség folyómenti részén, a magasabb területen gabonatermelés és ipari növény termelés, valamint intenzív szarvasmarhatartás erõsödése várható.
Az északi, dombvidéki területre az árpa és zabtermelés, a szálas- és tömegtakannány termelése és az ehhez kapcsolódó részben extenzív szarvasmarha- és juhtenyésztés javasolható.
Komolyabb jövedelemforrás lehet az erdõ- és vadgazdálkodás.
Különösen a Hernád völgyében további gyümölcs telepítések ajánlhatók, illetve az ehhez kapcsolódó elsõdleges feldolgozó kapacitások bõvítése /léüzem, hûtõház./
Az erdõgazdálkodás - mint meghatározó hasznosítási forma - túlsúlyát találjuk a mûvelési ágak megoszlásában. A terület erdõsültsége meghaladja a 45 %-ot, ezzel a megyében elsõ helyen áll.
Igen alacsony a szántóterület aránya, alig éri el a 20 %-ot, hasonló nagyságú területen találunk gyepeket is.
A térség termõterülete a megye leggyengébb csoportjába tartozik. A mezõgazdaság súlya a foglalkoztatásban a II. Világháború elõtt is a legalacsonyabb volt a vizsgált térségeken belül. Sajnos ez a rangsor a mai napig megmaradt. A munkanélküliségi ráta átlagosan meghaladja a 30 %-ot, de esetenként eléri az 50 %/ot is.
A mezõgazdasági termelési értéken belül csekélyebb a növénytermesztés súlya, az egyéb tevékenységek és az állattenyésztés a meghatározó. A speciális hegy- és dombvidéki körülményekhez szükséges gépek hiánya, s a nagyobb táblákra kialakított gépek akadályozzák a magángazdaságok terjedését.
A növények vetésterületén belül 44 %-ot a gabonafélék foglalnak el, ezen belül a búza, a tavaszi árpa és a kukorica képvisel nagyobb arányt. Kiugróan magas (45%) a szálas- és tömegtakarmányok aránya is. A gyepterületek aránya magas, azonban terméshozamuk nagyon kicsi a vékony termõréteg miatt.
A térség állatállományában az utóbbi években jelentõs volt a csökkenés /szarvasmarhából 30 %, juhból 60 %/, a sertés és baromfi létszám nem számottevõ.
A sík területen hagyományai vannak a zöldségtermelésnek, aminek a kisebb gazdaságokban volna nagyobb jelentõsége.
A kérödzõ állatok esetében indokolt a fejlesztés, elsõsorban a legeltetésre alapozott extenzív tartás-módszerekben.
A térségben kiterjedt vadgazdálkodást lehetne folytatni, domesztizált szarvastartás egyaránt ésszerûnek tûnik.