Az edelényi kistérségbe 46 település tartozik. Az 1996. év végi adatok szerint 739 km2-en 36. 112 fõ él, 1,4 %-kal több, mint hat évvel korábban.
Ebben a körzetben 1993 és I 996 között többen születtek, mint ahányan meghaltak. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma magasabb, a halálozásoké alacsonyabb, mint a megyei átlag. A vándorlási veszteség csökkenõ méltékû, de a népességszámhoz mérve - az Ózd-putnoki és a miskolci után - a legnagyobb a kistérségek között. A gyermekkorúak hányada magasabb, a munkaképes korúaké alacsonyabb a megyeinél.
A foglalkoztatásban alapvetõ szerepet tölt be a mezõgazdaság. Az 1990. január 1-jei adatok szerint az aktív keresõk csaknem negyede ebben a szektorban dolgozott, de 1994-ben is ezer lakosra 262 egyéni gazdálkodó jutott. A földek termõértéke rendkívül alacsony, 12,49 aranykorora. Az iparban alkalmazottak amúgy is alacsony aránya 1990 óta harmadára csökkent, 1996-ban ezer lakosra 29 ipari foglalkoztatott jutott a megyei 81 fõs átlaggal szemben.
A kistérségben bejegyzett társas vállalkozások 1996. évben 2.400 fõt foglalkoztattak, 3,5 %-kal többet, mint egy évvel korábban. Ebben a körben a legnagyobb foglalkoztató a mezõgazdaság (31 %), a kereskedelem ( 20 %), az ipar ágazatai közül a textilipar ( 10 %), az élelmiszeripar és a kohászat (8-8 %).
A foglalkoztatottság rendkívül kedvezõtlen képet mutat: a munkanélküliségi arány a kistérségek közül -az encsi után- itt a legmagasabb, l996. év végéii 17,1 % volt. A lakosság szerény jövedelmi viszonyait jelzi, hogy az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képezõ jövedelm 1996. évben az encsi kistérséggel együtt itt volt a legalacsonyabb (93.475 Ft).
A lakásállomány 1993 és 1996 között 12.648-ról 12. 874-re gyarapodott. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma jelentõsen, 43 %-kal bõvült, arányuk 1996. év végére 57 %-ra emelkedett. Az utóbbi években javulás következett be a közcsatornázás terén is, míg 1993-ban 861 lakás kapcsolódott közüzemi szennyvízcsatornához, 1996-ban már több, mint ezer. Arányuk azonban így is csak 7,9 %. Az év folyamán épített lakások száma növekvõ tendenciát mutat; ezer lakosra számítva 1996-ban itt épült a megyében a legtöbb lakás (4), igaz, átlagos alapterületük a legkisebb (84 m2) volt. A száz lakásra jutó lakosok száma - a szikszói után - ebben a körzetben a legmagasabb.
A vezetékesgázt fogyasztó háztartások lakásállományhoz viszonyított aránya alapján a kistérségek között a jobban ellátottak közé taltozik, az ezer lakosra jutó telefonok száma azonban csak hattizede a megyei átlagnak, a személygépkocsi- ellátottság tekintetében pedig -a szikszóival együtt- a megyében az ultolsó helyen áll.
A kiskereskedelmi bolthálózat három év alatt 20 %-kal bõvült, az üzletek hattizede egyéni vállalkozás keretében mûködik. Az ezer lakosra jutó boltok száma alig több mint kétharmada a megyei átlagnak, a kistérség e tekintetben a gyengén ellátottak közé sorolható.
Kereskedelmi szállásférõllellyel a térség alig rendelkezik, bár 1993 és 1996 között a férõhelyek, az itt megforduló vendégek és a vendégéjszakák száma is nõtt. A külföldiek száma és itt eltöltött ideje viszont hattizedére, illetve felélre esett vissza.
Egy háziorvos a megyei átlagnál több, 1.806 lakost lát el. Az óvodák száma 1993 és 1996 között 23-ról 25-re, a férõhelyeké 1.216-ról 1.307-re gyarapodott, a félrõhely kihasználtság a megyeivel közel azonos. Az általános iskoláké viszont 28-ról 26-ra csökkent, a tanlólétszám is mérséklõdött. A térség egyetlen középiskolájába fogyatkozó számú diák jár, az ezer lakosra jutó tanulók száma ebben a kistérségben a legalacsonyabb, ami a vonzó képzési lehetõségek hiányával hozható összefüggésbe.
Az idõsek klubja férõhelyei -a lakosságszámhoz mérve- elmaradnak a megyei átlagtól, a tartós bentlakásos intézményi ellátottság viszont a kistérségek között az egyik legjobb, amiben az játszik szerepet, hogy Edelényben fogyatékosokat ellátó illtézmény mûködik.
A jogi személyiségû vállalkozások száma 1993 és 1996 között háromnedével, a betéti társaságoké több mint kétszeresére bõvült, az egyéni vállalkozásoké 11 %-kal gyarapodott. A térségbell 1996. év végén 190 jogi személyiségû vállalkozást tartottak nyilván. A mûködõ vállalkozások közül 56 a mezõgazdaságba, 35 az iparba, 32 a kereskedelem, javítás gazdasági ágba sorolható. Az egyéni vállalkozók közül legtöbben a kereskedelem, javítás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint az ipar gazdasági ágban mûködnek.
Az itt bejegyzett társas vállalkozások 1996. évben 6,8 milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak. Ennek 37 %-át a 21 fõnél kisebb, 32 %-át a l01-300 fõt alkalmazó szervezetek érték el. 300 fõnél többet foglalkoztató vállalkozás nincs a térségben. Az árbevétel legnagyobb hányada (30 %) a kereskedelem, javítás ágban keletkezett, ezt követi az ipar és a mezõgazdaság 26-26 %-os részaránya. Az ipar ágazatai közül az élelmiszelr, ital- és dohánytermék gyártása a legjelentõsebb, 9 %-kal járult hozzá a társas vállalkozások árbevételéhez, az ipari árbevétel több mint egyharmadát biztosította. A társaságok 1996. évi eredménye rendkívül szerény volt, a nettó árbevételnek mindössze 2,4 %-át tette ki. Ezen belül az eredmény 44 %-a a mezõgazdaságból, 17 %-a az iparból származott.